Cserépkályha használati tanácsok

Miért egészséges a cserépkályha fűtés?

A hagyományos cserépkályha főképp sugárzó hővel fűt. Egyenletesebb, lassúbb hőleadása miatt kíméletesebb módon adja le a hőt mint a vaskályhák-kandallók.

A központi fűtéses-radiátoros megoldásokhoz képest nagyobb levegőkeringtetést végez, ezáltal olyan mintha többet szellőztetnénk. A levegő szárazabb lesz így csökken a páralecsapódás, ami a penészképződés veszélyét is csökkenti.

Hőtároló tömege miatt nem a hideg lakásba, hanem egy elfogadható hőmérsékletű környezetbe érkezünk egy fárasztó nap után.

Mivel tüzeljünk?

Elsősorban kitérnék a tüzelőanyagra, a fára. Alapvetően keményfával tüzeljünk abból is legjobb a hasított száraz tűzifa. A friss fa kb. 50% víztartamú. Tehát 10 kg fában van 5 liter víz. Ezt eltüzelni nagyon gazdaságtalan, mert ezt mind el kell párologtatnia a kályhának égés közben. Aki azt mondja, hogy nedves fával jól lehet tüzelni az tuti hogy fakereskedő és mázsára adja a fát. Száraz alatt a legalább tavasztól télig szellős fedett helyen tárolt fát értjük. Még ideálisabb a két éves száraz fa - bár tudom ennek feltételeit nehéz biztosítani. Légszáraz állapotban 10-15%-ra csökken a víztartalom. Ezzel már nagyon vidáman lehet tüzelni.
A fa fűtőértéke erősen függ a nedvességtartalomtól. Minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke. A fában található nedvességnek az elégés alatt el kell párolognia. Mivel a víz elpárologtatásához jelentős mennyiségű energia szükséges, ezért minél nagyobb a tűzifa víztartalma, annál több energia vész kárba a fűtés folyamán.

Jól látható, hogy a nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10%-os fa. Ha 1 évig szárítjuk a fát már akkor jelentős fűtőérték nyereséget érünk el a friss fához képest, hiszen 20-25%-ra csökkentjük a nedvességtartalmat.
Nedves fát eltüzelni nem csak gazdaságtalan, hanem környezetkárosító is. A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet kisebb, növekszik a korom és káros anyag kibocsátás.
A fatüzelés hamuja, ha nem kevertük más anyaggal, a kertbe, földre kiszórható. A fahamu lúgos, kerüljük, hogy egy helyre nagy mennyiséget szórjunk.

A tüzelőanyagról: tűzifa, fabrikett és szén

Cserépkályhában való tüzelésre alapvetően a 33 cm-esre vágott hasított keményfát használjuk. A tűzifát felhasználás előtt megfelelően ki kell szártani. Ez legalább 1 meleg idényen keresztül (tavasztó-őszig) szellős helyen esőtől védve tárolást jelent. Azonban a két évig szárított légszáraz fa a legmegfelelőbb. Aki teheti törekedjen ennek használatára. Ezáltal kíméli legjobban a kályhát, a kéményt és ezáltal tud a problémamentesen begyújtani és a leghatékonyabban fűteni is.

Aki nedves-vizes fával tüzel az feleslegesen dob ki egy halom pénzt, megelőlegezi magának a kémény és a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét, és jobban is szennyezi a levegőt.

Keményfák: akác, bükk, tölgy, gyertyán, kőris, juhar, szil, gesztenye, cser

Lágyfát-puhafákat általában csak begyújtáshoz illetve a cserépkályha kiszárításához használunk. 

A keményfa mellett szükség esetén keményfa brikett is használható a cserépkályhában, de nem szabad elfelejteni hogy a kályha tűzifához van méretezve. Azzal adja az optimális hatásfokot. A brikett előnye hogy minden esetben száraz. Tehát a nagy energiatartalom mellett nem kell foglalkozni a kiszárításával.

A vegyestüzelésűre épített cserépkályhák szénnel is üzemeltethetők. A szén ellen szól azonban a porképződés, nagyobb mennyiségű hamu és salakképződés, nagyobb mennyiségű károsanyag kibocsátás. Emellet jobban igénybe veszi a tüzelőberendezést ami korábbi elhasználódást eredményez.

Hányszor kell begyújtani egy cserépkályhába egy nap?

A helyesen méretezett és épített kályhába normál téli körülmények között napi 1-2 alkalommal kell begyújtani.
Ha folyamatosan melegen tarja a kályhát, kevésbé van kitéve a szerkezet a hőingadozásnak, ez hozzájárulhat az élettartamának növeléséhez.  Nem jó ha 3-5 órán keresztül tüzelünk egy kályhában, tehát dobálgatjuk rá folyamatosan a fahasábokat. Sokkal helyesebb ha egyszerre betesszük a tüzelőmennyiséget azt leégetjük, és kb. 1,5-2 óra múltán a parázs ellenőrzése után elzárjuk.

Kétszeri begyújtás esetén hagyjunk legalább 10 óra szünetet a begyújtások között hogy a kályha le tudja adni a felvett hőt és képes legyen újra felvenni azt.